A hirado.hu írása szerint brit parlament illetékes bizottsága előtt tanúskodott hétfőn a Facebook belső dokmentumait kiszivárogtató egykori alkalmazott. Frances Haugen az online biztonságról szóló brit törvényjavaslat szigorításáról vitázó képviselők előtt beszélt.
A jogszabálytervezet a közösségimédia-cégekre hárítaná a felhasználók védelmét, ennek elmulasztását pedig komoly pénzbüntetéssel sújtaná.
Haugen szerint a Facebook egyszerűen nem hajlandó megtenni azokat a lépéseket, amelyekkel el lehetne kerülni azt, hogy a platform veszélyes legyen a felhasználók számára – adta hírül a The Guardian.
A brit kormány elérkezettnek látja az időt, hogy szigorú szankciókat vezessen be azon közösségimédia-vállalatok ellen, amelyek nem működnek együtt megfelelően az online biztonságról szól jogszabályt végrehajtó Ofcommal, a brit szabályozó hatósággal.
Október elején Haugen a washingtoni szenátoroknak azt mondta, hogy a Facebook az emberek helyett akkor is a bevételt tartotta fontosnak, amikor kiderült, hogy a vállalat mindvégig tudta, hogy az Instagram károsítja a tinédzserek mentális egészségét, és hogy a platformot erőszak szítására használják több afrikai országban is, mégsem lépett közbe – számolt be a Daily Mail.
A hétvégén amerikai hírportálok azt is felemlegették, hogy Zuckerbergék a 2021. január 6-i washingtoni lázadással összefüggésben nehezen tudták megfékezni a hamis vagy félrevezető információk terjedését a Facebookon.
Pár nappal ezelőtt pedig egy másik volt Facebook-alkalmazott is támadásba lendült volt munkaadója ellen: szerinte a platformot egyáltalán nem érdekli az álhírek és a gyűlöletkeltés visszaszorítása, a cég vezetői pedig szándékosan nem fordítanak elég erőforrást a gyűlöletkeltés és a megtévesztés visszaszorítására.
A szivárogtató szerint létezett egy lista is, melyen olyan közéleti alakok szerepeltek, akik mentesültek az álhírek terjesztése ellen hozott szabályok alól. Közéjük sorolták például Steve Bannont, Donald Trump korábbi amerikai elnök tanácsadóját, a Breitbart News című konzervatív hírportál alapítóját is.
„Frances Haugen eddigi vallomása egyértelművé tette, hogy óriási szükség van a közösségimédia-oldalak felügyeletére. Az online biztonságról szóló jogszabálynak tartalmaznia kell egy olyan pontot, amely felhatalmazza az Ofcomot arra, hogy hozzáférhessen a közösségi és médiaoldalak belső anyagaihoz. Ez a ellenőrzés szempontjából megkerülhetetlen” – mondta Damian Collins konzervatív képviselő.
Gyermekjogvédelmi aktivisták is hangosan követelik, hogy a brit kormány erősítse a gyermekek védelmét, és szabjon ki szigorú büntetéseket azokra a médiavállalatokra, amelyek noha tudják, hogy az általuk működtetett Facebook-profilok veszélyt jelenthetnek a fiatalok számára, ennek ellenére nem tesznek semmit.
Monika Bickert, a Facebook tartalmakért felelős alelnöke vasárnap úgy fogalmazott: „a technológiai iparnak segítségre van szüksége, mert egyedül nem képes megalkotni a megfelelő szabályozást.”
