"2021. a magyar űrkutatás sikeres éve lesz" - mondta Kiss László csillagász, hozzátéve, hogy kedd reggel startolt el a világűrbe egy újabb nanoműhold, amit a C3S KFT műhelyében építettek meg. A platform magyar fejlesztésű, a nanoműhold hasznos terhe egy, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpontban fejlesztett tudományos műszer, amellyel a kozmikussugárzást vizsgálják majd a Föld körül. Az űreszközt öt évig fejlesztették és helyi idő szerint estére állítják végső pályájára - tette hozzá.
Kiss László beszélt arról is, hogy az űreszközzel együtt már három magyar nanoműhold kering a világűrben. Ezzel a csillagász szerint a magyar űrkutatás a nemzetközi élvonalhoz zárkózik fel nagy sebességgel.
Beszámolt arról is, hogy augusztus 7-én először detektált egy gamma-kitörést az idén március 22-én felbocsátott, magyar vezetéssel fejlesztett GRBAlpha nanoműhold. Az asztrofizikai űreszköz egy mindössze 10 × 10 × 10 centiméteres CubeSat, amelynek célja egy, a gamma-kitörések égi helyzetének költséghatékony meghatározására készülő, nanoműholdakból álló rendszer, a CAMELOT megalapozása - tette hozzá.
A hálózat 2024-2025-re valósulhat meg. A GRBAlpha nevű űreszközön egy új típusú detektor található, amely a gammasugárzást fénnyé alakítja.
Hozzátette: az űreszközt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében, a japán Hirosimai Egyetemen, illetve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának Fizikai Intézetében dolgozó munkatársakkal tervezték és építették meg cseh és szlovák partnerekkel együtt.
Az augusztus 7-én felvillant - a NASA Swift műholdjával is észlelt - gamma-kitörést a CubeSat is detektálta - tette hozzá Kiss László hozzátéva, hogy a CAMELOT segítségével a több száz millió dolláros NASA műholdnál százszor olcsóbban lehetne észlelni a gamma-kitöréseket. "Ez még csak egy demonstrációs eszköz, amelynek a célja ennek a hálózatnak a megalapozása" - mondta Kiss László.
