A felmérésben 18 év feletti internetezők vehettek részt és a felnőtt korosztály minden korcsoportja szép számban képviseltette magát. A feleletválasztós tesztkérdésekre adott válaszok alapján a résztvevők 45%-a tekinthető tettrekésznek, míg 55%-uk a halogató kategóriába sorolható. Az állás tehát nagyjából döntetlen, de a mérleg nyelve szerint valamivel többen vagyunk, akik hajlamosak vagyunk a kisebb vagy nagyobb felatainkat későbbre halasztani.
Mi a restség oka? A halogatók fele a saját bevallása szerint egyszerűen kényelmes. A pillanatnyi élvezetek kedvéért mindig talál valami jó kifogást, vagy csak épp „előre rápihen” kicsit az éppen aktuális fontos feladatra. A többiek egy esetleges kudarc lehetősége, vagy a kellő motiváció hiánya miatt bele sem vágnak a terveik megvalósításába, illetve a rossz időmenedzsment okán képtelenek befejezni a teendőiket. Tettrekészség tekintetében mutatkozik ugyanakkor némi különbség a vidék és nagyváros között: a nagyvárosiak kicsit nagyobb arányban (5 százalékpont különbséggel) érzik magukat inkább halogatónak. És mire vezetik vissza ezt a hajlamot magukban a halogatók? Budapesten és a nagyvárosokban élők saját bevallásuk szerint kényelmesebbek és kevésbé motiváltak, a vidéki habitusból viszont inkább a kellő magabiztosság hiányzik.
Úgy tűnik, hogy Pató Pál, a 19. századi alszolgabíró és jegyző szellemisége ma leginkább a fiatalokban köszön vissza. A 30 év alattiak viszonylag alacsony tettrekészségéért a korai felnőttkorra jellemző élménykeresés és önbizalomhiány okolható. Ki akar a négy fal között dolgozatra vagy vizsgára készülni, mikor hét ágra süt a nap, és indul a szabadtéri buli- és koncertszezon? A 18-19 évesek 69%-a biztosan nem, ők azok, akik az utolsó pillanatig tologatják a tanulást. Az egészséges életmód se nagyon fér bele a pörgésbe: ezt a 30 év alattiak 37%-a sorolta gyakran halogatott teendői közé.
A válaszokból kirajzolódó statisztika alapján meglepő lehet, de a kor előrehaladtával egyre kevésbé futamodunk meg a ránk váró feladatok elől. A kutatás alapján rossz hír, hogy az alulmotiváltság és a rossz időmenedzsment inkább a személyiségünktől függ, így az idő múlásával is velünk marad, jó hír viszont, hogy a kényelmes hozzáállást az évek múlásával magunk mögött hagyjuk, és a megfelelő önbizalom birtokában már nem félünk a kudarcoktól sem. Ahogyan bölcsebbé válunk, megtanuljuk a prioritásuknak megfelelően kezelni a feladatokat: míg a 18-19 évesek csupán 13%-a, addig 70 év felettiek 47%-a vallotta, hogy csak jelentéktelen dolgokat halogat.
Az életkori sajátosságok mellett a nemek között is találunk jellegzetes különbségeket. A nők alig, mindössze 3%-kal bizonyultak tettrekészebbnek a felmérés során mint a férfiak, de jobban érzik elmaradásukat a sport és a háztartási teendők terén. Az edzést a nők 44%-a inkább másnapra halasztja, a lakásra pedig a nagyvárosi háziasszonyoknak jut a legkevesebb ideje. A munkánkat tekintve viszont mindannyian igen lelkiismeretesek vagyunk, mindössze a válaszadók 15%-a sorolta a munkát a 3 leggyakrabban halogatott teendői közé.
És melyik az életnek az a területe, ahol fejlődni szeretnénk? A legtöbben, a válaszadók 40 százaléka a sportban szeretne előrébb jutni, az egészséges életmódot tartja a legfontosabbnak. A tanulásban, önfejlesztésben 34% érzi úgy, hogy lenne tennivalója. A válaszadók egynegyede lépne szívesen előre a lakással és háztartással kapcsolatos dolgok terén és ugyanennyien „tennének szívesen rendet” a magánéletükben is.
A nagy Pató Pál tesztből végül az is kiderült, van-e különbség a halogatók és a tettrekészek között abban, hogy mire használják az internetet. Bár a világhálón a résztvevők 35%-a szerint remekül el lehet ütni az időt, 80% egyetértett abban, hogy az internet közelebb visz terveink megvalósításához, és soha nem látott lehetőségeket nyit meg számunkra. A bátor, tettrekész hozzáállás és az aktív, tudatos nethasználat kéz a kézben jár: a mai tettek embere úgy tekint a technológiára, mint az előbbre jutás eszközére.
