A médiaműveltség európai hetében az NMHH, és annak médiaértés-oktató központja, Bűvösvölgy az álhírek elleni küzdelmet állítja középpontba. Az álhírek mennyiségét és terjedését több szereplő befolyásolja: a médiatartalom előállítója, a hírek közzétevői és továbbítói mellett meghatározó tényező maga az értő, értelmezni tudó állampolgár.
Fiataloknak és felnőtteknek szóló ismeretterjesztés
A témában elérhető edukációs lehetőségek bővítésére a Bűvösvölgy oktatói az Urbanlegends.hu tényellenőrző oldallal együttműködve fiataloknak szóló segédanyagokat készítettek a téma áttekintéséhez, mélyebb megismeréséhez, otthoni vagy iskolai feldolgozásához. A buvosvolgy.hu/alhirek/ oldalon három életkori szakasz – 10-13 évesek, 14-16 évesek és 17-18 évesek – igényeihez igazított óraterveket lehet elérni, valamint öt infografikát, amelyek különböző szempontok szerint tekintik át az álhírek típusait, motivációit: pl. mi az álhír, miként működik, hogyan ellenőrizhető, mitől számít megbízhatónak a közzétevő. Az oldal tartalmai szabadon felhasználhatók, megoszthatók, amelyeket az NMHH Facebook-kampányban népszerűsít és pedagógusokhoz is eljuttat.
Az NMHH emellett – a felnőtt hírfogyasztók megszólításához – támogatott cikkek írására kért fel több olyan online híroldalt, amelyek szakmai, tematikus irányuk miatt pontosan látják bizonyos típusú álhírek terjedésének logikáját. A cikkek híres álhíreseteket dolgoznak fel, amelyekben megtévesztő, alaptalan információk okoztak kárt a gazdaságban, a gyógyításban vagy mindennapos élethelyzetekben. A cikkek a héten jelennek majd meg, a várakozások szerint több tízezer olvasót edukálva.
A kampány átfogó célja, hogy a keretében készült anyagok segítségével gyerekek és felnőttek egyaránt jobban rálássanak saját sebezhetőségükre, valamint ösztönzést kapjanak a tudatosabb tájékozódáshoz és hírmegosztáshoz.
A médiaértés szerepe a tájékozódásban, uniós kitekintéssel
A médiaműveltség meghatározó szerepet játszik abban, hogy képesek legyünk tájékozottan döntéseket hozni a digitális korszakban. A médiaértés képessége előfeltétele minden eleven, modern demokráciának, és fontos téma a közelgő európai parlamenti választások kapcsán is. A digitális környezet nagy szereplői és a jogi szabályozás sokat tehetnek a káros hatások enyhítésére, de a hírfogyasztók nélkül, önmagukban nem oldhatják meg az álhírek problémáit.
A médiaműveltség európai hetét az Európai Bizottság első alkalommal szervezte meg, abból a célból, hogy az egész közösségben felhívja a figyelmet a médiaműveltség, médiaértés fontosságára. A bizottság tavaly egy önszabályozó magatartási kódexet is életre hívott – a demokratikus politikai folyamatokat, illetve az EU polgárainak testi és lelki egészségét, környezetét és biztonságát, gazdasági boldogulását veszélyeztető – félretájékoztató kampányokkal szembeni küzdelem megerősítésére. A kódexet aláíró közösségi médiás platformok (Facebook, Google, Twitter) és a hirdetőket képviselő szövetségek működését a bizottság szigorúan figyeli, és ha az önszabályozás eredménytelennek bizonyulna, szabályozási lépéseket helyezett kilátásba.
***
A Bűvösvölgy központokat is üzemeltető NMHH-nak nincs hatásköre a megtévesztő online hírforrások ellenőrzésére vagy szankcionálására, ugyanakkor fontos célja, hogy minden egyéb, nem jogi eszközzel előmozdítsa a tudatos fogyasztói magatartást, hogy hasznos információkkal és eszközökkel támogassa a tudatosan gondolkodó és ügyeikben gondosan, tájékozottan eljáró állampolgárokat. Az infografikák és óratervek nemzetközi tapasztalatokon alapuló oktatási javaslatok, nem fejeznek ki hatósági állásfoglalást semmilyen konkrét esetben.
