Változó elvárások: a hosszú használati időtől a 4G-s mobilátvitelig
Ma Magyarországon több mint 5,5 millió okostelefon-használó van, vagyis a csecsemőktől az aggastyánokig több mint fél okostelefon jut egy főre. Az elmúlt évtizedben rövid idő alatt nagyon széles körben terjedtek el az okostelefonok, új életmódbeli változásokat és használati szokásokat hozva magukkal.
Az NMHH telefonálást, tévénézést és internetezést vizsgáló kutatásai szerint a 2010-es évek elején még csak minden huszadik embernek volt okostelefonja, főleg a vezető beosztású, fiatal, technika iránt fogékonyabb és az átlagnál jobban kereső férfiaknak. Apróbb megtorpanásoktól eltekintve folyamatosan, nagy arányban növekedett az okostelefonosok aránya: mára a 13 éven felüli népesség kétharmadának van legalább egy ilyen készüléke. A hatóság felmérései szerint kezdetben az eszköz inkább divatos volt, csak az újdonsága hatott, és kellett némi idő, amíg nagyobb arányban fedezték fel a fogyasztók a készülék okos jellegét, azaz számítógépként, okoseszközként kezdték el használni.
2013-ra – amikor már tízből három embernek volt okostelefonja – a készülékvásárlást tervező, az átlagnál valamivel tájékozottabb internetezők számára a legfontosabb, mindennél lényegesebb kiválasztási szempont még a hosszú használati időt biztosító tartós akkumulátor volt (84%), szemben például azzal, hogy legyen hozzá mobilinternet-előfizetés is a díjcsomagban (40%) vagy hogy alkalmas legyen 4G-s mobiladat-átvitelre (31%). De az egyébként igen árérzékeny magyar fogyasztók már magát a készülék árát is jóval hátrébb sorolták a kiválasztási szempontok között (47%), mint a kamera (60%) és az érintőképernyő minősége (67%) vagy az akkumulátor teherbírása.
Az okostelefon a netezés hajtóereje
Az okostelefonok megjelenése jelentősen hozzájárult az internet hazai terjedéséhez is, elsősorban az anyagilag és a földrajzi ellátottság szempontjából kedvezőtlenebb helyzetű családok számára. Ahol egy drágább, hagyományos számítógép vagy laptop vásárlását nem tudták megoldani, ott lehetőség nyílt jóval olcsóbb, akár 10-15 ezer forintos okostelefonokat venni egészen kevés mobilinternettel, és így a szolgáltatás legalább alapszinten bekerülhetett a háztartásba. Ez is közrejátszhatott abban, hogy a stickes, a wifi-hotspotos és a tabletes mobilinternetezés nem tudott jelentősebb piacot találni magának: az egész évtized alatt 5-10 százalékos szinten maradt.
A vezetékes internet korábban tapasztalt növekedése az évtized közepére lelassult, de az okostelefonos internetezési lehetőség továbbra is fenn tudta tartani az internet-előfizetések növekedését. Az utóbbi éveket pedig a párhuzamosság jellemezte, azaz úgy nőtt a vezetékes, illetve különösen a telefonos internet elterjedtsége, hogy közben nem lett több internetező család: ahol már okostelefonon interneteztek, ott egy idő után a vezetékes internetet is bevezették – vagy fordítva. Még az utóbbi két évben is óriási volt az emelkedés: 40 százalékról 58 százalékra nőtt a kis képernyős mobilinternettel rendelkező magyar családok aránya, öt év alatt pedig háromszorosára. Ez tovább tudta vinni az internet terjedését Magyarországon még az elmúlt egy évben is, miközben a vezetékes internettel rendelkező háztartások aránya érdemben nem változott. Mindez összefügg azzal is, hogy a digitális átállásnál felszabadult frekvenciáknak köszönhetően a szolgáltatók egyre több helyen, egyre jobb minőségű szolgáltatást tudnak nyújtani.
Tízből nyolc okostelefonon van internet-előfizetés 2018-ban
A 2018-as kutatási eredmények szerint az okostelefonnal rendelkezők 92 százaléka internetezik az eszközön. A wifi mellett vagy helyett a telefonjukon már előfizetéssel, vagyis mobilinternettel netezők aránya szintén jelentősen emelkedett: mára tízből nyolcan vannak. A vezetékes internettel már sebességben versenyképesnek mondható 4G-s előfizetések gyakorisága – a mobiltelefont használók saját bevallása szerint – két év alatt, 2016 és 2018 között a duplájára ugrott: 28 százalékról 54 százalékra. Az okostelefont használók elmondása alapján háromnegyedüknek már 4G-s készülékben 4G-s előfizetésük van.
Terjedő okosfunkciók
Az okostelefonok és az előfizetések ilyen nagyarányú terjedése mellett az is látható, hogy egyre többen használják ki a készülék okosfunkcióit, tehát mini számítógépként használják. Egy év alatt szinte minden, a kérdőívben szereplő tevékenységet jóval nagyobb arányban végeztek idehaza okostelefon-tulajdonosok, mint egy évvel korábban. A leggyakoribb, a legalább 70 százalék által említett funkciók az internetes keresés, a közösségi oldalak, az emailezés és az írásos csetelés – vagyis nagyrészt a kapcsolattartás másokkal, amely fokozatosan kiegészíti vagy helyettesíti a hagyományos telefonbeszélgetéseket. Bár az internetes telefonálást ennél kevesebben használják – 54% említette –, viszont ez a funkció terjedt el a leggyorsabban tavalyhoz képest, lényegében a kétszeresére (26 százalékról). Emellett egyre több feladatot is átvesz a telefonos, kis képernyős mobilinternet: tízből hatan így tájékozódnak a várható időjárásról, filmeket és videókat néznek a telefonjukon online, öten a menetrendet nézik meg, közel ennyien újságot olvasnak, hárman pedig adnak-vesznek a Vaterán, az Ebayen és más online piactereken a telefonjukon keresztül.
A kutatás hátteréről
Az NMHH évek óta végez átfogó, országos kutatásokat az infokommunikációs szektor különböző témáiban, jelenségeit, hatásait feltérképezve, és ezek kiemelt eredményeit, összefoglalóit a honlapján folyamatosan közzéteszi. A felmérések azzal a céllal készülnek, hogy a hatóság pontosabban lássa és megértse a felhasználók szokásait és véleményét, illetve hogy megbízható becsléseket tudjon adni ezek várható időbeli változásaira, a piacon prognosztizálható trendekre. A szolgáltatások lakossági használatát vizsgáló 2018-as országos kutatás végleges eredményei tavasszal várhatók, az előzetes adatokból készült korábbi tematikus összefoglalók (az okosautókról, a hűségidős szerződésekről), illetve a korábbi évekre vonatkozó teljes kutatási jelentések megtalálhatók az NMHH weboldalán.
