Az idei felvételik adatai azt támasztják alá, hogy évről-évre – ha lassan is – növekszik az érdeklődés a műszaki- és természettudományok iránt a fiatalok körében, ami pozitív visszajelzés a magyarországi fejlesztéseket tervező ipari-és technológiai vállalatoknak is.
Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke úgy látja, hogy csak a megfelelő számú és képzettségű műszaki szakembergárda révén biztosítható, hogy hazánk továbbra is vonzó célpontja legyen a tudásalapú gazdasági befektetéseknek. Dr. Ábrahám László szerint ehhez az kell, hogy folytatódjon a mostani trend és 3-5 éven belül megháromszorozódjon a mérnökhallgatók száma.
Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség partneregyetemei körében végzett friss felmérése szerint 153 fővel, az egyik legnagyobb létszámú szakként indul el idén ősszel a gépészmérnöki képzés a Debreceni Egyetemen, illetve villamosmérnöki és mechatronikai mérnök szakra is 20 százalékkal többen nyertek felvételt a 2017. évi adatokhoz viszonyítva.
Ebben az évben a veszprémi Pannon Egyetemen a legnépszerűbb szakok közé került be a mezőgazdasági mérnöki (GK) és a vegyészmérnöki, valamint sokan adták be a jelentkezésüket a vegyészmérnöki, illetve a mérnökinformatikus mesterképzésre is.
Hasonló eredményről számolt be a Miskolci Egyetem, ahol a tavalyi évhez képest ebben az esztendőben 15 százalékkal több hallgató került be az állami ösztöndíjas és önköltséges képzésekre a Gépészmérnöki és Informatikai Karra, továbbá jelentős mértékben – 38 százalékkal – növekedett a mesterképzésekre felvettek száma is, ami több éves rekordot jelent az intézmény történetében.
A Nyíregyházi Egyetemen a gépészmérnöki alapképzési szakra felvettek száma megkétszereződött az előző évhez képest, illetve a mezőgazdasági mérnöki szakra bejutottak száma is 25 százalékkal nőtt.
„Ezeket a számokat látva ki lehet jelenteni azt, hogy biztató folyamatoknak vagyunk szemtanúi a mérnökképzés kapcsán. A növekvő hallgatószámok azt jelzik, hogy egyre több fiatal lát perspektívát ezen a területen, amit a másik oldalról visszaigazolnak a vállalatok vállalásai is. Számos hazai- és multinacionális cég valósít meg olyan beruházást, ami jelentős mérnöki kapacitásokat köthet majd le a jövőben is. Példaként hozható az Ericsson legutóbbi budapesti fejlesztése, aminek köszönhetően a svéd vállalat egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési központja jött létre a magyar fővárosban, de említhetem az NI Hungary debreceni projektjét is, ahol közel 5,5 milliárd forint ráfordítással bővítik a cég kelet-magyarországi gyárközpontját.” – hangsúlyozta Dr. Ábrahám László.
Hozzátette, hogy ezek a fejlesztések, és a tervezett további ipari befektetések viszont csak úgy tarthatóak fent hosszú távon, ha biztosított hozzá a humán kapacitás, a megfelelő számú és képzettségű műszaki értelmiség. Ennek megfelelően mind az oktatási intézmények, mind a vállalatok számára kiemelt fontosságú feladat, hogy népszerűsítsék és felhívják a figyelmet a mérnöki szakmákban rejlő lehetőségekre.
A duális képzések elindulásával a felsőoktatás és a vállalati szféra között már erős, egymást segítő kapcsolatok jöttek létre, amelyek kiváló alapot is biztosítanak ahhoz, hogy a piaci elvárásoknak még inkább megfelelő diplomásokkal lehessen feltölteni a mérnöki pozíciókat országszerte most, és az elkövetkező években is.
