Átadták az országos jégkármérséklő rendszer informatikai támogatását

  • Szoftver
  • 2018.08.17
    20:02
  • MTI
Átadták az országos jégkármérséklő rendszer meteorológiai kiszolgálásához szükséges informatikai rendszert csütörtökön, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) székházában, Budapesten.

Radics Kornélia, az OMSZ elnöke az ünnepségen elmondta, hogy a meteorológiai szolgálat KlimAdat projektjére, amely az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezését szolgálja, mintegy 709 millió forint állami és uniós támogatás áll rendelkezésre 2020 végéig a Környezeti és Energiahatékonysági Programban (KEHOP). Ebből az eseményen átadott informatikai rendszert működtető, januárban beszerzett Apollo szuperszámítógép bővítésére és fejlesztésére 300 millió forintot fordítottak.

Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) környezetügyért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány prioritásként kezelve az éghajlatváltozást döntött az országos jégkármérséklő rendszer létrehozásáról, amelynek kialakításával a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát (NAK) bízta meg. Hozzátette, a beszerzett szuperszámítógép teljesítménye ötszöröse a korábbinak, és nemcsak a jégkármérséklő rendszert szolgálja ki, hanem tovább javítja majd a meteorológiai előrejelzések biztonságát és gyorsaságát is.

Rácz András hozzátette, a klímaváltozás hatásainak kezelése nemcsak élet- és vagyonbiztonsági érdek, hanem a nemzetgazdasági ágazatok, például az agrárium jövője szempontjából is fontos, hiszen a mezőgazdasági termelés befolyásoló tényezője az időjárás.

Az OMSZ-nek négy radarállomásból álló országos radarhálózata van, a kormány döntése szerint idén egy ötödik radarállomást is telepítenek. Ennek eredményeként a magyar állami meteorológiának teljes országos lefedettsége lesz.

Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára közölte, hogy a szuperszámítógép tökéletes példája az innováció, a technológia és egyben a fenntarthatósági célok megvalósításának.

Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkára kiemelte, hogy az aszály, a belvíz, a fagy, a vihar és a jég a Kárpát-medencében potenciálisan veszélyeztetik a mezőgazdasági termelést, csökkentik a termés mennyiségét és minőségét, amivel bevétel és jövedelemkiesést jelentenek a gazdaság és termelők számára, ezért az időjárásból fakadó kockázatokat kezelni kell.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy vannak olyan kárelemek, amelyeket egy-egy gazdálkodó is képes kezelni, ugyanakkor vannak olyanok is, amelyek ellen egyénileg lehetetlen védekezni, ilyen többek között a jégeső is. Mindezek miatt merült fel korábban egy kollektív megoldás igénye a kárenyhítésre a kockázatkezelési rendszer továbbfejlesztése érdekében. Az agrárkárenyhítési rendszernek mintegy 74 ezer tagja van, és 3,2 millió hektárt fed le. Kiemelte, hogy az országos jégkármérséklő rendszer, amely az OMSZ közreműködésével valósult meg része a mezőgazdasági kockázatkezelésnek. Darabos Tamás, az agrárkamara főigazgatója kitért arra, hogy idén visszaestek a jelentett jégkárok a tavalyi és a tavalyelőtti szint alá, amely a rendszer eredményességét és azt mutathatja, hogy hatékonyan lehet védekezni a jégkárok egy része ellen.

A rendszer lényege, hogy az előrejelzett jégesők közeledtekor acetonos ezüstjodidot párologtatnak a levegőbe, ami bekerül a felhőkbe, és megakadályozza, hogy nagyobb méretű jégkristályok alakuljanak ki.

Legfrissebb