Gabler Gergely, az MNB Speciális kompetencia igazgatóság igazgatója a kriptopénzekben rejlő lehetőségekre és kockázatokra hívta fel a figyelmet előadásában:
A rendelkezésre álló adatok alapján összesen 155 milliárd dollár van már kriptovalutákban a világon, elsősorban bitcoinban, bár az IMF szerint ez az érték már 200 milliárd dollár felett lehet.
A kriptovalutákra sokan úgy tekintenek, mintha valamiféle pénz lenne, de ezt az előadó szerint ezt a pénzelmélet is cáfolja, és igazából a bitcoin és a kriptovaluták egy igazán nagy problémája az értékállóság. Alternatív befektetésnek szerinte jó eszköz a kriptopénz, ha megvan hozzá a befektetői attitűd, de semmiképpen sem pénzt helyettesítő eszközökről beszélünk.
Az MNB komolyan foglalkozik a kriptovalutákkal, főként, hogy a piacon is kezdenek nagyon felfutni. Szerinte a blockchain teljesen forradalmasíthatja a pénzügyi átutalási rendszert (2019-től egyébként az azonnali átutalási rendszer is elkezd majd működni a magyar pénzpiacon).
Felhívja a figyelmet arra, hogy a kriptovaluták a csalásnak is nagy teret engednek, példaként említi itt az előadó a onecoint. Veszélyt jelent tovább a kriptovaluták piacának nem központosított volna, szerteágazóan működnek a világban, így pedig nehéz ezeket felügyelni vagy követni. Kiemeli ugyanakkor, hogy a bitcoin mögött lévő algoritmus garantálja, hogy a bitcoin nem csalás, miközben a onecoint egyértelműen annak lehet tekinteni.
A kriptovaluták piacát mindenképpen érdemes lenne szabályozni, már csak azért is, mert a jelenlegi működés mellett nem fair versenyelőnyt élveznek a szabályozott piaci szereplőkhöz és termékekhez képest - hangsúlyozta.
Szabó Dávid, az Adalfa Alapkezelő portóliómenedzsere, az Alapblog szerzője a kriptovaluták térnyeréséről beszélt előadásában:
Sok olyan dolog van a mai világban, ami nem fizikailag megjelenő érték, és most ezt forradalmasíthatja a blockchain. Ezzel megvalósítható, hogy interneten érétket is küldhessünk egymásnak, nemcsak információt.
A jogi, szabályozási kockázatok között kiemelte, hogy a pénznyomtatás állami monopóliuma veszélybe kerülhet, de ott van még a piaci kockázat is, hiszen voltak már a bitcoinhoz hasonló internetes találmányok korábban, és ezeknek nem lett minden esetben jó vége.
Kiemeli, hogy a bitcoin és kriptovaluták piaca egy kísérleti technológia, így a kockázatok nincsenek kizárva, továbbá nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ez esetekben a kereskedés nem a szabályozott piacokon történik, illetve bármikor előfordulhat egy számítógépes támadás is, amelynek következtében.
Az előadásokat követő panelbeszélgetés során kiderült, hogy a panelrésztvevők többségénél a bitcoin és az ether, mint kriptovaluta van jelen a portfóliókban. Felföldi Zsolt Ethereum-fejlesztő szerint jelenleg a kriptovaluták volatilitása miatt még nem alkalmasak hétköznapi célokra, pl. fizetésre, de bízik benne, hogy erre tart majd a jövő. Reméli, hogy a felügyeleti szervek is partnerek lesznek a kriptovaluták sikerének növelésében. Szabó Dávid szerint ameddig a pénzrendszer jól működik, addig nem várható, hogy egy átlagember portfóliójában is bitcoin legyen. Amennyiben rendszerszinten lesz probléma a pénzrendszerrel, és előfordulhat ilyen, akkor már elképzelhetőbb, hogy Mariska néninek is lesz bitcoinja a megtakarításai között. Debreczeni Barnabás úgy látja, hogy a felhasználók száma a kriptovaluták piacán folyamatosan nő, ez magával hordozza az árfolyamemelkedést is, elsősorban bitcoinra értve. Párhuzamos, új gazdaság épül, ami nem ismer határokat - teszi hozzá. Nagy Dániel Ethereum-fejlesztő szerint eljöhet az a világ, amikor bitcoinban árazzuk be a bolti termékeket. Ehhez az kell, hogy kellő vásárlóereje legyen a bitcoinnak - teszi hozzá.
