UNIÓS BÍRÁK DÖNTHETNEK A HAZAI SZERENCSEJÁTÉKRÓL

  • Játék
  • 2017.02.12
    20:50
  • Magyar Idők
Luxembourgban, az Európai Unió bíróságán folytatódik a magyar online szerencsejátékok lassan három éve tartó ügye. Az adóhivatal 2014 közepe óta akadályozza az engedély nélkül működő internetes fogadó- és más oldalak működését, sok érintett szereplő azonban pert indított. Az egyik ilyen eljárásban, január elején a magyar bíróság úgy döntött: iránymutatásért az uniós testülethez fordul. A döntés átrendezheti a százmilliárdos hazai online szerencsejáték-piacot.

Az adóhivatal nagyjából két éve folytat küzdelmet az idehaza engedély nélkül működő online szerencsejáték-oldalak ellen. Az előírások szerint internetes sportfogadással csak a magyar állam tulajdonában álló Szerencsejáték Zrt. és a szintén állami Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. foglalkozhat, on­line kaszinójátékot pedig a kaszinók üzemeltetésére koncessziót szerző társaságok indíthatnak. Ebből az is következik, hogy az összes többi, Magyarországon is elérhető – jellemzően egyébként külföldi – internetes cég illegális szerencsejáték-szervezést végez, az adóhivatalnak pedig az a feladata, hogy lépéseket tegyen a jogellenes működés megakadályozásáért.

A hatóság az utóbbi két és fél esztendőben majdnem ezer határozatot hozott az érintett honlapok internetes lekapcsolásáért, miközben 1,7 milliárd forintnyi bírságot szabott ki a szabályok megsértése miatt. Egyes szerencsejáték-oldalak képviselői azonban nem hagyták annyiban a dolgot, s jogorvoslatért folyamodtak. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt eddig már 160 per kezdődött meg.

Több mint százezren játszhatnak rendszeresen az interneten

A magyar bíróság az egyik ügyben – egy engedély nélküli és emiatt megbírságolt brit cég esetében – úgy határozott, hogy a helyzet és az EU-s jog rendelkezéseinek tisztázása végett megannyi kérdést tesz fel az Európai Unió bíróságának. A hazai fórum január elején el is juttatta felvetéseit Luxembourgba, melyek – összefoglalva – leginkább azt feszegetik, hogy a hagyományos és az online szerencsejátékok szervezéséről szóló magyar jogszabályok összhangban vannak-e az uniós joggal, különösen is a szolgáltatások szabad nyújtását garantáló alapelvvel.

Az uniós ítélkező testület munkatársa, Lehóczki Balázs kérdésünkre röviden felvilágosítást adott a luxembourgi grémium eddigi gyakorlatáról. Eszerint az Európai Bíróság már egy sor korábbi ítéletében kimondta: a tagállamok jogosultak állami monopóliumot bevezetni annak érdekében, hogy a játékkedvet és a játékok üzemeltetését ellenőrzött utakra tereljék, adott esetben visszaszorítsák, csökkentsék. Fontos feltétel azonban, hogy a monopóliumot bevezető nemzeti szabályozásnak koherens és szisztematikus módon kell korlátoznia a szerencsejátékokat, ami lényegében annyit jelent, hogy sem az állam, sem pedig a koncessziók jogosultjai nem folytathatnak olyan magatartást, amely szembe megy a monopólium indokául szolgáló közérdekű célokkal. Ilyen, a monopólium bevezetésének szellemével ütköző tevékenység lehet – az uniós bíróság szerint – például az, ha az érintettek intenzív reklámkampányba fognak a szerencsejátékból származó nyereség maximalizálásáért.

A pozíciókért folyó jogi küzdelem korántsem babra megy. Korábbi számítások szerint a magyar online szerencsejáték-piac éves forgalma százmilliárd forint körül mozog, a rendszeres játékosok száma pedig több mint százezer lehet.

Legfrissebb